Zuhan Basescuék népszerűsége

A megszorító intézkedések hatására jelentős mértékben csökkent Traian Basescu román államfő, valamint az őt támogató Demokrata Liberális Párt (PD-L) népszerűsége.

Az Insomar közvélemény-kutató felmérésének csütörtökön közzétett eredményei szerint a megkérdezettek 13,7 százaléka voksolna a román kormány fő erejét képező PD-L-re, amely a harmadik helyre szorult vissza az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mögé. A szociáldemokratákra a megkérdezettek 38,8 százaléka, a liberálisokra 21 százalékuk voksolna. A demokraták a legutóbbi választásokon rendszerint 30 százalék körüli eredményt értek el. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) 5,1 százalék szavazna, így a magyar érdekvédelmi szervezetet megelőzi a bukaresti parlamentből 2008-ban kiszorult, szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) 8,9 százalékkal.

A válaszadók több mint fele azt válaszolta, hogy nem menne el szavazni, vagy nem tudja, melyik pártra voksoljon.
Traian Basescu népszerűsége is sokat romlott, hiszen a megkérdezettek 81 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben bízik a tavaly decemberben újraválasztott államfőben. Emil Boc miniszterelnök - aki egyben a PD-L elnöke - még rosszabbul áll, hiszen a megkérdezettek 88 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben bízik benne. A felmérés július 7-12. között készült több mint 1140 személy megkérdezésével.

Basescu - lefagy az arcáról a mosoly

Ez nem az első közvélemény-kutatás, amely az államfő népszerűségvesztéséről tanúskodik. A múlt héten a román Közpolitikák Intézete (IPP) civil szervezet megrendelésére készült felmérés szerint a románok 65 százaléka megszavazná Traian Basescu leváltását, ha a parlament felfüggesztené tisztségéből, és a hivatalban maradásáról népszavazást írnának ki. Legutóbb 2007-ben volt ilyen referendum, amikor a románok elsöprő többsége Basescu tisztségben maradása mellett voksolt.

A hatalmon lévő vezető politikusok bizalomvesztésének az a fő oka, hogy Romániát erőteljesen sújtotta a nemzetközi gazdasági-pénzügyi válság, aminek következtében a kormány kénytelen volt 25 százalékkal csökkenteni a közalkalmazotti béreket, öt százalékponttal növelte az áfát, valamint egyéb adóemelésekre is rákényszerült.